Valójában azonban a szülés folytatódik a méhlepény megszülésével, ezért is nevezik lepényi szakasznak, mely általában a baba megszületését követően 5-10 perccel következik el (előfordul fél óra is...). Ne aggódjatok, ezt szinte már meg sem lehet érezni, mert egyrészt nem nagy, nagyon csúszik, szinte kicsusszan a méhből, és segít az orvos is, ő nyomogatja a hasadat, gyengéden kipréseli a hüvely felé, a szülésznő pedig óvatosan húzza a köldökzsinórral...... Ezt követően megvizsgálják, hogy teljesen ép-e, annak minden darabja megvan-e, mert nem szabad egy pici darabnak sem bent maradnia....
Az az igazság, hogy én szinte alig emlékszem erre, mert annyira fel voltam pörögve, hogy megszületett a baba, közben pedig az a csodálatos érzés, hogy megszűnik az összes fájdalom, mintha elvágták volna...... és végre lehet pihenni....Amennyire emlékszem, azért jöttek-mentek körülöttem, de én próbáltam minden beszédhangot kiszűrni a másik helyiségből, ott ugyanis a kisbabámat mosdatták, tisztogatták, mérték, öltöztették.... Sosem felejtem el a hangját.... az első hangok... nem nagyon sírt, csak néha-néha felsírt, mintegy kiscica nyávogás....
Miután megszületik a méhlepény, a szülésznő, vagy nővér előkészíti a "terepet" az orvos számára a gátvarráshoz.... Adtak a lábamra két szövetből készült csizmaszerű valamit, és érzéstelenítő injekciót is kaptam.... Hát az az igazság, hogy a méhszájam is berepedt szülés közben, amikor azt varrta az orvos, azt éreztem, és elég kellemetlen volt, de a "külső" varrást egyáltalán nem.....
Emlékszem, miközben rendbe tették körülöttem a szülőágyat, és előkészítettek a varráshoz, megállíthatatlanul remegtem, szinte rázkódott a testem, és hiába próbáltam megállítani, hihetetlenül nagy erőfeszítésembe került... De mivel a nővér nem aggódott ezen, így úgy gondoltam, hogy ez természetes, egy kicsit jól is esett... és később olvastam is, hogy ez gyakori... Amikor viszont jött vissza az orvos a varráshoz, azért erőt vettem magamon...
Mire az orvos befejezte a gátvarrást, addigra a kisbabámat is felöltöztették, és odahozták.... 5 percet együtt tölthettünk, majd elvitték...
Ezután a kétórás megfigyelés következett.... eljött a pihi ideje... Nevetgéltünk a párommal, megbeszéltük az aznap történteket.... A két óra letelte után mehettem be a kórterembe.... Tolókocsival jöttek értem.... Hihetetlennek tűnt, hogy én most oda fogok ülni.... Hát nem is olyan szokásos módon kell ülni, ugyanis nem tudsz.... Próbáld ki otthon, hogy hogy is lesz ez, mert én ott szerencsétlenkedtem...Úgy ülj, hogy az egyik combod külső-felső részére ülsz, félig a fenekedre (remélem érthető), és a kezeden támaszkodsz és úgy tartod magad....
A sorozat következő része a szülést követő kórházi napokról, és gyakorlati praktikákról szólnak majd....
Oszd meg barátnőddel, ismerősöddel, kismamatársaddal:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Hozzászólásokat itt tehettek: Írd meg, ha tetszett, vagy ha nem, esetleg kérdésed van